You're reading the Hungarian version of this article.Click here to read the English version.

Játékok, amiket a nyári Steam Game Festival ideje alatt kipróbáltunk – Második rész

Dracolich – 2020. június 26. 16:36
Share on

Az Indie-AAA játékok aránya egyre inkább megbillenni látszik, a Steam által rendezett nyári virtuális Game Festival legalábbis ezt mutatta. Ám a számosság önmagában még nem garancia arra – bármennyire is várják a vérfrissítésre éhes gamerek –, hogy az elkészült játékok jelentős hányada minőségi értékben is többet mutasson az iparra jellemző biztosan eladható sablon-megoldásoknál. Szerkesztőségünk igyekezett a legígéretesebbnek tűnő játékokat lehalászni egy kipróbálás erejéig — a rám eső rész bemutatását a legjobb élménytől a legrosszabbig haladva alább olvashatjátok.


Jó merítések

Őrület, borzalom, és szürrealitás; minden, amit szeretek — In Sound Mind

In Sound Mind
A horror, illetve pszichológiai-thrillerek igazi kedvelőjeként a felsorolást az In Sound Mind névre hallgató Indie-produkcióval kell kezdenem, amiben egy pszichopata által megrendezett helyszínen egy pszichológus emlékei (feljegyzései) nyomán számos beteg elméjébe merülhetünk el, beleértve sajátunkat is. A játék nagyon jól ötvözi a valóságos, emlékezetbeli és szürreális elemeket, tárházában pedig megfelelően egyensúlyozott teret kap a lopakodás, a változatos feladatmegoldás és a helyszínek felfedezése. Az In Sound Mind egy nagyszerű látványvilággal és dramaturggal ellátott, műfaján belül is egyedi darabnak ígérkezik, olyan, amire évek távlatában mesterműként tekinthetünk majd. Megjelenésére sajnos még 2021-ig várnunk kell.

Akció, kiber-cuccok, slo-mo, lopakodás, vér — Ghostrunner, Trepang2

Ghostrunner
A Ghostrunner című játék misztikus, ígéretesen izgalmas történetével, pörgős tempójával, és nagyon jól eltalált cyberpunk-elemeivel remélhetőleg revansot vesz a Shadow Warrior 2 által felállított értéktelenségen, és végre egy igazi művet ad a kaszabolós akciójátékok szerelmesei kezébe. Az atmoszférát, a stílushoz nagyon jól illeszkedő zenét, a narrációt utolsó cseppjéig élveztem, és bár a demó hossza alig 10-15 perc, mégis többet mutat a játékból néhány hosszabb játékidővel rendelkezőnél.

Trepang2
Aki kedvelte anno a F.E.A.R. első és második részét, azt valószínűleg érdekelni fogja a Trepang Studio egyszerűen csak Trepang2 névre keresztelt gun-fu játéka, amiben minden adrenalin-akció-FPS élményhez szükséges lehetőség adott: időlassítás, álcázás, fegyverek, árnyékban rejtőzés, közelharci támadások és nem utolsó sorban több osztagnyi katona, akiket a hatástalanításunkra rendeltek ki. A demó alapján a játékmenet elég izgalmasnak és akciódúsnak ígérkezik — remélhetőleg a háttértörténet és az egyelőre nem túldekorált helyszínek megfelelő körítéssel fognak szolgálni a teljes játékhoz.

Történet és magával ragadó kaland — The Hand of Merlin

The Hand of Merlin
A The Hand of Merlin egy új megközelítésű történet-központú kalandjáték-RPG, ami végigjátszásonként változó történetet kínál, történetmeséléshez pedig a lapozós kalandjáték-könyvek stílusát egyíti az ellenfelekkel való találkozásokhoz használt, körökre osztott taktikai nézettel. Karaktereink a játék során elnyert hírnév pontok (RP) alapján egyedi fejlődési rendszerben fejleszthetik képességeiket.

A játék legfőbb ereje kétségkívül a többszöri végigjátszhatóságában rejlik, az előadás módja pedig az asztali RPG-k fénykorának írott moduljait idézi. Kicsit hiányoltam, hogy a szöveg nem kapott audio-mesélést, egy jó előadó sokat emelhetne a játék hangulatán.

Stratégia, csak mértékkel fogyasztva — The Riftbreaker, Stronghold: Warlords

The Riftbreaker
Ritka eset, hogy egy építős-túlélős RTS komolyabban magával tudjon ragadni, de a The Riftbreaker esetében mégis pontosan ez történt, ugyanis a játékot kipróbálva azon kaptam magam, hogy szép csendben alámerülök az idegen lényekkel benépesített világ által kínált lehetőségekbe és veszélyekbe, jövőbeli technológiák által kínált energiaforrásokat aknázok ki, miközben teljesen automatizált felszereltségű védelmi rendszerrel és hatalmas robotom energiapallosával tartóztatom fel az idegen lények támadásait. Nagy érdeklődéssel várom a teljes játékot — az alapján, amit a játékmenettel és a narrációval kapcsolatban tapasztaltam, olyan játékosok számára is ajánlott lehet, akik a műfajt egyébként tisztes távolságtartással kezelik.

A Stronghold: Warlords demója szintén ígéretesnek tűnt, és bár a sorozat korábbi darabjaival tapasztaltabb játékosok szerint sok újat nem mutatott a Strongold sorozat előző elemeihez képest, látványvilágában – mind általános grafikai, mind animációs téren is – észrevehető az előrelépés.


Langyos állóvizek

A várakozásoknak ellentmondó valóság — Desperados 3, Hazel Sky, Earth From Another Sun

Desperados III
A sokszor elhalasztott, ám végre-valahára megjelent Desperados 3 leginkább egy Desperados remake-nek tűnt a demóban elérhető 1.05 pálya alapján. A sikertelen, lagoktól és bugoktól szenvedő Desperados 2 után logikusnak tűnik a visszanyúlás a biztos kiindulási ponthoz, ám kétséges, hogy az eredeti játékkal részben azonos, részben átdolgozott karakterek és történet fog-e új élményekkel szolgálni.

Hazel Sky
A Hazel Sky a rendelkezésre álló trailere alapján érdekes kalandnak ígérkezik, ám a játszató demóból épp ennek ellenkezője derült ki. A ránézésre a Fortnite-ból szabadult főhős karakter hasonló fizikával ellátott környezetben ugrálva unalmas feladatokat old meg annak érdekében, hogy a repülő szárnyat egy tűzőgéppel megjavítva nagybátyja nyomában átvitorlázhasson a szomszéd szigetre.

Earth From Another Sun
Az Earth From Another Sun egy klasszikus alien shooter, az új generációs tömegjátékosoknak szóló hitmarkerekkel (pszichológiai okokból fontos kiírni a sebzés nagyságát, hogy a játékos annyival is többnek érezhesse magát), nagyon lapos pályadesignnal, és untig ismétlődő, azonos kinézetű szörnyekkel, amiben a fejlődési görbénket a fegyverek és a ránk támadó ellenfelek erősödése határozza meg. Mr. Happy (karakterünk) végigküzdi magát a pályák végén megidézésre kerülő boss-monsterig, ami a játék „boldogság keresése” narratívájában a klimax lehet. Ilyen narráció mellett nehéz eldönteni, hogy a játék vajon komoly, vagy a műfaj paródiája.

Érdekes perspektívába igyekezett helyezni a szokványos platformer játékokat a puzzle és shooter elemekkel is operáló Recompile, amiben egy hibát alakítunk a rendszerben; végül egy exobolygó felszínén is végigsuhantunk az Exo One demójában, afféle vizuális tripként.


Rossz ízvilág

Amitől tartózkodni kell — Relicta

Relicta
Miközben igyekeztünk mindenféle előzetes feltételezés alapján leválogatni azokat a címeket, amiket érdemes lehet kipróbálni, néha az ígéretes előkép után csúnya melléfogásokkal gazdagíthattuk tapasztalatainkat.
Ilyen volt például a Relicta, amiben az unalmas, már a demóban is repetitívvé váló doboz-feladványokkal szórakoztatott minket, egy olyan történeti körítéssel, amelyben a Patel család női tagjai (anya és lánya) gondoskodnak a Föld és amúgy az egész Univerzum sorsáról (is). Sőt, eközben még arra is van idejük, hogy személyes tereferéik érdekében, jókat szórakozzanak azon, ahogy – végre elégtételt véve rajtuk – hívásvárakoztatásra teszik a család fehér férfitagjait az űrtelefonjukban. A puzzle-műfaj kedvelői ne fáradjanak vele; egyrészt ennél sokkal érdekesebb játékokat láttunk már, másrészt egy ilyenfajta narratíva, amelyben a társadalmi kiszólogatás mellett az egy mondatra eső káromkodások száma közelít az egyhez, teljesen méltatlan nem csupán egy puzzle, de egy bármilyen videojátékhoz.


A feladványok kedvelőinek pedig – mitöbb, a játék fejlesztőinek is – inkább ajánlom a 2014-ben megjelent The Talos Principle című játékot, mintegy összehasonlítási alapul, illetve gondolatébresztő célokra egyaránt. A demó szerencsére pontosan 1 óra játékidő után megszakította a játékmenetet, megkímélve engem további ízléstelen dialógusok elszenvedésétől.


If you liked this article, follow us on our channels below and/or register!
Discussions