Blackwell, Resonance, the white chamber – Point and click kalandjátékok – 1. rész

Habár a Monkey Island, Beneath a Steel Sky, Gabriel Knight és társaik által megteremtett aranykor már a múlté (így gyakran is hallani, hogy a kalandjátékok kora lejárt), korai lenne még azonban elkeseredni. A mainstream reflektorfény ugyan nem irányul a kalandjátékokra oly gyakran, mint hajdanán, maga műfaj azonban továbbra is él és virul, elsősorban a kisebb indie fejlesztőstúdiók műhelyeinek mélyén. Rövid, kétrészes összeállításunkban a modern kor néhány sikeresebb point and click kalandjátékát mutatjuk be, hogy aztán egy rövid, bizalommal teli pillantást vessünk arra, mit tartogathat a jövő a műfaj számára.

Blackwell sorozat

A Blackwell Legacy-vel a Wadjet Eye Games csapata egy sikeres sorozat első részét alkotta meg, mely végül három másik játékba torkollott – a negyedik folytatás pedig jelenleg fejlesztés alatt áll. A sorozat középpontjában a magányos Roseangela Blackwell áll, aki egy nap titokzatos körülmények között elájul, magához térve pedig egy szellem – az elhunyt Joey Mallone – társaságában találja magát. Joey nem hétköznapi küldetésre küldi a lányt: a várost járva segítsen a Földön ragadt kóborló szellemeknek továbbjutni a másvilágra. Megkezdődik tehát a kaland, melyben a Rosa és Joey alkotta páros olyan elhunyt lelkek után kutatnak, akik maguk sincsenek tisztában saját helyzetükkel, s ránk, mint játékosokra vár a feladat, hogy feltárjuk a holtak körüli titkokat. A Hatodik Érzék párosul némi humorral, mindezt pedig klasszikus point and click játékmenet teszi teljessé – a sorozat előrehaladtával továbbá maga Joey is játszható karakterré válik, mely már magában érdekes csavarral bővíti a fejtörők megoldásának menetét.

Habár minden egyes epizód középpontjában az elhunytak problémáinak kiderítése és megoldása áll, a sorozat kellően kidolgozott háttérsztorival is szolgál, melynek során Rosa nagynénjének történetével ismerkedhetünk meg, ki tragikus idegösszeroppanása és halála előtt Joey-val karöltve maga is szellemvadászként tengette napjait. Nagy rejtély övezi továbbá Joey múltját is – hogyan halt meg, s miért, továbbá hogyan kapcsolódik múltja a Blackwell vérvonalhoz? Az egyelőre négy játékot számláló sorozat kellően lefoglaló fejtörőkkel, érdekes történettel és egy emlékezetes főhős-párossal szolgál, mely a műfajért rajongókat könnyedén le fogja venni a lábáról – leszögezhetjük tehát, hogy egy próbát mindenképp megér a Blackwell sorozat.

A sorozat: The Blackwell Legacy, Blackwell Unbound. Blackwell Convergence, Blackwell Deception
(demo + vásárlás)

Játékidő: ~3-4 óra játékonként

Resonance

Vince Twelve indie thrillerje olyasmivel rukkolt elő, amivel ritkán találkozni point and click kalandjátékban: egymástól teljesen független, négy eltérő karakter irányítását kapjuk kézhez. Anna, az orvos; Bennet, a veterán zsaru; Ed, a tudós és Ray, a politikai témákkal foglalkozó hivatásos blogger együtt indulnak el, hogy kinyomozzák Dr. Morales halálának körülményeit, továbbá megfejtsék tudományos felfedezését, mely akár az egész világot is megváltoztathatja. Megannyi elásott rejtély és összeesküvés várja a játékosokat, hogy a négy hétköznapi hőst irányítva fényt derítsenek az azok mögött rejlő igazságra.

A Resonance játékmenete a négy karakterre alapuló csapatjátékra és együttműködésre épül, hogy a játékos mindegyikük egyedi adottságait és tudását fel tudja használni a továbbjutáshoz; a fejtörők nagy része is továbbá ezen alapelvet követve lett létrehozva. Ezt egyesek kedvükre valónak fogják találni, míg mások számára túlkomplikálja a dolgokat: mind a négy játszható karakter ugyanis külön kezeli a nála lévő tárgyakat, így gyakran a játékosra hárul a feladat, hogy eldöntse, melyik karaktert kell használni az adott szituációban. A játékban a beszélgetés, továbbá a beszélgetési témák megválasztása is egyedi módon, a Resonance „emlékezet” rendszerén keresztül zajlikEnnek lényege, hogy a játék során látott, hallott és megtapasztalt események eltárolódnak szereplőink hosszú távú emlékezetében; ahhoz pedig, hogy a sztori szempontjából fontos témákra bővebben rá tudjunk kérdezni a többi karakterrel folytatott beszélgetéseink során, hozzá kell adnunk az éppen releváns információt az adott szereplő rövid távú emlékezetéhez. Maga a rendszer egyesek számára oktalanul komplikáltnak festhet, összességében azonban egyáltalán nem áll annak útjába, hogy a Resonance élvezetes kalandjáték legyen. Ha egy dolog mindenképpen említésre szorul, az a játék története: az izgalmas kiindulópont adott, a Resonance továbbá képes volt egy olyan csavart beiktatni a sztoriba, mely szinte teljesen kiszámíthatatlan, és egyben a játék talán legmegdöbbentőbb jeleneteként is szolgál. A történet – kiváltképp a végkifejlet – összességét tekintve ugyan lehetett volna egy fokkal érdekfeszítőbb, ez azonban egyáltalán nem vesz el a Resonance értékéből, mely még így is egy felettébb kielégítő kalanddal volt képes szolgálni.

Játékidő: ~6-8 óra
Weboldal

the white chamber

A Studio Trophis brutális horror-kalandját könnyen fel lehetne akár vezetni az Alien c. film elhíresült mottójával: „az űrben senki nem hallja a sikolyod.” A the white chamber főhőseként szolgáló ismeretlen lány a játék kezdetekor egy bizarr koporsóban ébred, s néhány percbe telik csupán rájönnie, hogy egy elhagyatott űrhajón rekedt, melynek legénysége megmagyarázhatatlan körülmények között halálozott el. Főhősünknek tehát nem marad más választása, mint útnak indulni az űrhajó sötét folyosóin, és feltárni a legénység halálának okát, valamint megtudni, mit is rejt a játék címéül szolgáló laboratórium, az úgynevezett „fehér szoba”. Habár a Halálhajó (Event Horizon) című film kedvelői számára minden bizonnyal hatalmas pozitívum a the white chamber komor légköre, a játékmenetet illetően csalódást okozhatnak a fejtörők, melyek nem feltétlen fogják különösebben megizzasztani a veterán kalandorokat. Hosszát tekintve sincs túlságosan elnyújtva a játék: a legtöbben 2 óra alatt le is fogják tudni – s míg a történet maga kellően hátborzongató, a csavar pedig némileg meglepő, mégsem olyan sztorival van dolgunk, melyet évek múlva is emlegetne az ember. Összegezve, a the white chamber ugyan nem műfajának alfája és omegája, de mégis átlagon felüli kalandjáték, melyet legalább egy végigjátszás alkalmára mindenképpen csak ajánlani tudunk.

Játékidő: ~2 óra
Weboldal
Ingyenes letöltés itt.