Alig fél évvel azt követően, hogy testületileg eldöntöttük, mely ígéretesnek tűnő horror játékok fognak bennünket az idén érdekelni, máris kezünkbe vehettük a Conariumot, hogy beléphessünk H.P. Lovecraft nyomasztó világának virtuális megtestesülésébe.

A NieR: Automata egy felejthetetlen utazásra invitál egy pusztulás szélén álló világba, hol a gépek ellen elszánt háborút vívó androidok jelentik az emberiség utolsó reményét; a játék a látványos akció mellett olyan narratívát is letesz az asztalra, mely elvarázsolja, meglepi, s elgondolkodtatja majd az egyszeri játékost.

Amikor először hallottam a Perception-ről, érdekes ötletnek tartottam – nem gyakran fordul elő ugyanis, hogy az ember egy vak főhős bőrébe bújva próbáljon túlélni egy horror – vagy legalábbis sötét hangulatú kaland – játékot.

Öt év telt el az eredeti Mass Effect trilógia lezárása óta. A nyugati szerepjátékos világ egyik nagy becsben tartott sorozatáról van szó – Shepard kapitány és a róla szóló trilógiára pedig számtalan játékos nosztalgiával vegyülő örömmel tekint vissza a mai napig.

Thimbleweed Parkban minden adott egy izgalmas történet kibontakozásához: egy 80 főt számláló kisváros, egy gyilkosság, két helyszínelő titkosügynök (Fed), és egy, az orrát mindenbe beleütő, lépten-nyomon előbukkanó helyi sheriff. A képlet egyszerűnek tűnik, a szálak felgöngyölítése közben azonban kiderül, hogy nem minden az, aminek elsőre látszik…